Sok vállalkozást hoz nehéz helyzetbe vagy tesz tönkre, hogy hiába teljesít a szerzôdésnek megfelelôen hibátlanul, munkája ellenértékét csak jelentôs késedelemmel, vagy egyáltalán nem kapja meg.

Az építôiparban alkalmazott szerzôdések nagyobb része vállalkozási – tervezési, építési, szerelési – szerzôdés. A díj megfizetése a szerzôdésben foglalt szolgáltatás teljesítésekor esedékes. A felek ettôl eltérô módon is megállapodhatnak. Kiköthetik, hogy a díjat a szolgáltatás teljesítésének üteméhez igazítva fizeti a megrendelô, esetleg elôleget fizet. A gyakorlatban a felek a szerzôdésben kötik ki a fizetési határidôt, amelyet a vállalkozó által kiállított számla befogadásától számolnak. Ha a számla kiegyenlítése a fizetési határidô leteltét követô tizenöt napon belül nem történik meg, lejárt tartozásról beszélünk.

 


Csôd, felszámolási eljárás

Sokan úgy kísérelnek meg kibújni a fizetési kötelezettség alól, hogy „csôdbe viszik” vállalkozásukat. A hétköznapi nyelvben keveredik a csôd és a felszámolás fogalma. Igényünk érvényesítése szempontjából azonban egyáltalán nem mellékes, hogy a két eset közül melyikkel van dolgunk.
A csôdhelyzet a vállalkozás átmeneti fizetési képtelensége. Itt a hitelezôkkel való megállapodás, az adósságok átütemezése, a végrehajtási eljárások elhalasztása és a többi segíthet, hogy a gazdálkodó szervezet mûködése helyreálljon, és a késôbbiekben a hitelezôk pénzükhöz jussanak. Ezt a védelmet maga a vállalkozás kéri.
Felszámolás esetében tartósan fennáll a fizetésképtelenség. Ezt felismerve általában valamely hitelezô indítja el a folyamatot. A felszámolás alá vont vállalkozás vagyona sokszor nem elég valamennyi hitelezôi követelés kielégítésére. Nagy jelentôsége van, hogy követelésünket idôben jelezzük. Ha ezt nem tesszük meg, akkor csökken az esélyünk, hogy érvényesíteni tudjuk. Különösen így van ez, ha az adós kft,-ként mûködik. Ebben a szervezeti formában a tagok csak tulajdonrészük arányában kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. Ezt sokan ki is használják. Nagy tartozásokat halmoznak fel, majd a korlátolt felelôsség intézménye mögé bújnak. Ez ellen a vis�szaélés ellen nyújthatna védelmet a 2006. évi IV. törvény 50. §-ában megfogalmazott szabály, amely szerint a kft. jogutód nélküli megszûnése esetén nem hivatkozhat a korlátolt felelôsségre az a tag, aki ezzel visszaélt. Ezek a tagok egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társasággal szemben támasztott követelések kielégítéséért.


Mit tehetünk?


Törekedjünk a megelôzésre. Ma már több vállalkozás foglalkozik gazdasági információk megszerzésével, értékelésével. Igaz, ez pluszkiadás, de sok múlhat azon, hogy reálisan ítéljük-e meg üzleti partnereink helyzetét, fizetési hajlandóságát. Ügyelni kell arra, hogy a dokumentumokból a szerzôdéses akarat egyértelmûen kiolvasható legyen. A szerzôdés „értelmezése” – valójában újraértelmezése – jó indok lehet az idôhúzásra. Csökkenti a kockázatot, ha a munkát, és az ehhez kapcsolódó kifizetéseket szakaszoljuk. Nagy értékû megrendelés esetén biztosítékot ad, ha a vállalkozási díj erejéig jelzálogjogunk van a megrendelô valamely ingatlanán. Az ilyen zálogjog nagyon erôs jogosítvány. Biztosítja, hogy még az adós vállalkozásának felszámolása esetén is hozzájussunk követelésünkhöz.


Ha pör, hát legyen pör?

Elôfordulhat, hogy a tôlünk elvárható alapossággal járunk el, és mégis kielégítetlen marad valamely jogos követelésünk. Elsô lépésként felszólítjuk az adóst, hogy egyenlítse ki a számlát. Ha nem járunk sikerrel, akkor a körülményekhez igazodva végrehajtási eljárást, esetleg felszámolási eljárást kezdeményezünk, perbe bonyolódunk. Figyelembe kell venni, hogy itt az idô nem nekünk dolgozik. Lehet, hogy mire követelésünk végrehajthatóvá válik, már nem lesz végrehajtás alá vonható vagyon.
Törekedjünk rá, hogy a párbeszéd fennmaradjon. Vegyük figyelembe, hogy partnerünk nem feltétlenül hivatásos csaló. Elképzelhetô, hogy ô maga is mások miatt került nehéz helyzetbe. Próbáljuk meg rávenni, hogy követelésünket legalább részben teljesítse. Cserébe kedvezményeket ajánlhatunk. Ilyen kedvezmény lehet például részletfizetés vagy, hogy eltekintünk a jogkövetkezményektôl – különösen a késedelmi pótléktól. Tartsuk szem elôtt, hogy célunk nem a másik fél megbüntetése, hanem, hogy a bennünket megilletô követelés lehetô legnagyobb részéhez hozzájussunk.


Megjelent a Bautrend magazin 2009.októberi számában