Az itt olvasható publikációk korábban jelentek meg.  Egy részük a jogszabályi változások miatt már aktualitását vesztette ugyan, de sok tekintetben ma is tanulsággal szolgálhatnak.


Régi törekvés, hogy a szerződésszerü teljesítés elmaradása esetén a szolgáltatás, az ellenszolgáltatás a bírói út mellőzésével is kikényszeríthető legyen, illetve a
szerződésszegés károsultja valamilyen, elôre biztosított kártérítésben részesüljön.


A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás teljesítése idôben sokszor elválik egymástól. Idôközben a teljesítéssel elmaradásban lévô fél szándéka, helyzete megváltozhat. Elôfordulhat, hogy a szerzôdésben foglaltak ellenére nem akar, vagy megváltozott helyzete miatt nem képes teljesíteni. Már az antik római joggyakorlat is lehetôvé tette, hogy
a szerzôdô felek elôre meghatározzanak jogkövetkezményeket szerzôdésszegés esetére. A szerzôdéses akarat komolyságát is mutatja, erôsíti a bizalmat, ha a felek már a szerzôdés megkötésekor valamilyen biztosítékot adnak egymásnak. A biztosítékadás lehet önkéntes, alapulhat a felek kölcsönös akaratán, de jogszabály, bírósági határozat vagy hatósági döntés is  elôírhatja. Jó példa erre a zálogjog. A biztosítékhoz fûzôdô jog érvényesítésének módja típusonként nagy eltéréseket mutat.
Ahhoz például, hogy foglalóval biztosított jogunkat érvényesítsük, nem szükséges külön eljárás. A zálogjogra vonatkozó szabályok már sokkal összetettebbek. Közös jellemzôk
A szerzôdést biztosító mellékkötelezettségek tehát biztosítékot adnak a szerzô désszerû teljesítés elmaradása esetére.

Sok vállalkozást hoz nehéz helyzetbe vagy tesz tönkre, hogy hiába teljesít a szerzôdésnek megfelelôen hibátlanul, munkája ellenértékét csak jelentôs késedelemmel, vagy egyáltalán nem kapja meg.

Az építôiparban alkalmazott szerzôdések nagyobb része vállalkozási – tervezési, építési, szerelési – szerzôdés. A díj megfizetése a szerzôdésben foglalt szolgáltatás teljesítésekor esedékes. A felek ettôl eltérô módon is megállapodhatnak. Kiköthetik, hogy a díjat a szolgáltatás teljesítésének üteméhez igazítva fizeti a megrendelô, esetleg elôleget fizet. A gyakorlatban a felek a szerzôdésben kötik ki a fizetési határidôt, amelyet a vállalkozó által kiállított számla befogadásától számolnak. Ha a számla kiegyenlítése a fizetési határidô leteltét követô tizenöt napon belül nem történik meg, lejárt tartozásról beszélünk.

A zálogjog az egyik leggyakrabban alapított mellékkötelem.  A kötelem lényege könnyen érthető, a jog gyakorlásával kapcsolatban mégis sok félreértéssel találkozunk.

 Zálogjog tartalma, keletkezése

A zálog napjaink szerződéskötési gyakorlatában nagy jelentősséggel bír.  A kötbér és a kezesség mellett az egyik legfontosabb szerződést biztosító mellékkötelem.

 Zálogjog pénzben meghatározott, vagy meghatározható követelések, jövőbeli, esetleg feltételes követelések biztosítására alapítható.  Mint más mellékkötelmeknél, itt is érvényes, hogy bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítása semmis.  Fontosságát növeli, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában a zálogjogosult más jogosultakat megelőzően  kereshet kielégítést a zálog tárgyából.  Sőt, kézizálogból az elévült követelés is kielégíthető!

Nagyon elterjedt, hatékony mellékkötelem a kezesség. Miként a zálogjog, ez a kötelezettség is alapulhat a felek akaratán, de létrejöhet jogszabály rendelkezése alapján is.

 A kezesség egyfajta mögöttes felelősség: a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha valamely szerződés kötelezettje nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. Mindezt írásba kell foglalni, az erre irányuló szóbeli megállapodás semmis. Kezességgel csak bírósági úton érvényesíthető követelés biztosítható eredményesen. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. A kötelezett szerződésszerű teljesítése esetén a kezes felszabadul. Megszűnhet a kezesség úgy is, hogy kötelezettségért harmadik személy áll helyt, a tartozást átvállalja. Akkor is szabadul a kezes a kötelezettség alól, ha a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált